Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


++ 100 dolog mely boldoggá, még boldogabbá tesz 9

2019.05.29

 

Pozitív pszichológia

 

„Az energia mindig a figyelmet követi. Ahol a gondolatai vannak, ott van az energia is." (Kurt Tepperwein - A pozitív pszichológia ereje)

 

„Mindenki csak azt tudja adni, ami benne foglaltatik a repertoárjában."(KortTepperwein -A pozitív pszichológia ereje)

 

A pozitív pszichológia hét alapelvének alkalmazásával kreatívabbak, motiváltabbak és eredményesebbek lehetünk. A könyv tanácsai alapján, felülírva rossz beidegződéseinket, hatékonyabban végezhetjük a munkánkat, és megtanulhatunk jobban élni a lehetőségeinkkel, hogy elérjük céljainkat egyéni, csapat és szervezeti szinten.”

https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=276447&type=22

 

Napjainkra egyre hatékonyabban érvényesül az a szemléletváltás, amely a pszichológiában a pozitív erőforrások kibontakoztatásának lehetőségét látja (pozitív pszichológia).

A pszichológia eszköz az élet minőségének javítására, a testi és lelki egészség megőrzésére, a fejlődésre.

A „depatologizált” pszichológia egy jelentős fordulat, szemléleti nyitás, paradigmaváltás.

Ez volt Eric Berne egyik nagy álma, melyet úgy fogalmazott meg: a „pszichológia mindenkié” (Járó, 2011).

Az eredeti és újszerű abban, amivel Eric Berne és iskolája gazdagította a pszichoterápiát főként az, hogy a figyelmet a szocializáció korai negatív hatásainak kialakulásában az emberek közötti rejtett tranzakciókra irányította.

Felfedezései és módszerei közel sem csak a rendelőben, mint a pszichológiai gyógyítás eszközei alkalmazhatók,

hanem hatékonyabbá tehetik az emberek közötti kommunikációt (Járó, 2011). Forrás és a teljes cikk, ajánlott: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tranzakci%C3%B3anal%C3%ADzis

 

,, Dr. Martin Seligman, a pozitív pszichológia szemléletének atyja szerint,

a legboldogabb emberek mindig azok,

akik tisztában vannak saját erősségeikkel és erényeikkel.

 

Mindez segít, hogy magabiztosabbá válj, és könnyebben vedd az eléd gördülő akadályokat.

Az önbecsülés javításához jó megoldás lehet,

ha leírod egy papírra azokat a tulajdonságaidat, amelyeket szeretsz magadban, majd a listával kapcsolatban kikéred azoknak az ismerőseidnek, barátaidnak a véleményét, akik jól ismernek téged!”

 

Peterson és Seligman (2004) boldog embereket kutattak,

és megpróbálták nagy mintán meghatározni, hogy mi a közös bennük.

6 erényt kaptak eredményül, és az ezekhez tartozó erősségeket.

Tehát a boldogság belülről fakad,

 

”Az erényeket és az erősségeinket kell fejlesztenünk és tudatosítanunk.”

 

Martin Seligman amerikai pszichológus nézetével, aki szerint az erényeket és az erősségeinket kell fejlesztenünk és tudatosítanunk.

Szerinte a következő erények minden kultúrában, vallásban elfogadottak:

bölcsesség, tudás, bátorság, szeretet, emberiesség,

igazságosság, mértékletesség, spiritualitás.

 

24 olyan tulajdonságot (erősséget) határoz meg,

melyeket érdemes magunkban tudatosítani,

fejleszteni,

mert hasznunkra válhatnak,

személyiségünk erősebbé fejlődik.

 

Hat univerzális erényt (bölcsesség, bátorság, humánum, igazságosság, mértékletesség, transzcendencia) és ezeken belül 24 karaktererősséget definiáltak.

1. Bölcsesség: A tudás megszerzése és használata: kreativitás, eredetiség, kíváncsiság, a tanulás szeretete, ítéletalkotás, érzelmi intelligencia, a dolgok átlátása, perspektíva.

2. Bátorság: Akaratunk révén elérni egy célt, az akadályokkal szemben is. Autentikusság, lelkesedés, életerő, hatékonyság, kitartás.

3. Emberközpontúság, humánum: Társas-kapcsolati erény. Kedvesség, szeretni és szeretet kapni.

4. Elfogulatlanság, igazságosság: Közösségi erény. Igazságosság, vezetés, csapatmunka, lojalitás.

5. Mértékletesség: Önkorlátozás mindenféle túlzással szemben. Szerénység, visszafogottság, megfontoltság, önuralom.

6. Transzcendencia: Egy fölsőbb, rajtunk túlmutató erőhöz való kötődés. Hála, köszönet, megbocsátás, remény, optimizmus, jó kedély, spiritualitás.

24 erősség

Ezek általában sorrendben haladva a 6 erényhez tartoznak, de van olyan erősség is, ami több erényhez köthető: pl. megbocsátás: ez tartozhat az emberközpontúsághoz, elfogulatlansághoz és a transzcendenciához is.

1. Kreativitás, eredetiség: Új és produktív módon gondolkozva alkotni meg a koncepciókat, és valósítani meg dolgokat.

2. Kíváncsiság (érdeklődés, újdonság keresés, nyitottság az új tapasztalatok iránt): Folyamatosan érdeklődni az új tapasztalatok iránt, magáért az új élményért. Felfedezni és kutatni.

3. Nyitott gondolkodás (kritikai gondolkodás): Alaposan átgondolni a dolgokat, és több oldalról is megvizsgálni őket. Elfogulatlanul mérlegelni minden érvet és bizonyítékot.

4. A tanulás szeretete: Új készségek, skillek, témák, tudásanyag elsajátítása, akár formális keretek között, akár önállóan.

5. Perspektíva, rálátás (szűk értelemben vett bölcsesség): Képesnek lenni okos tanácsokkal ellátni másokat. Olyan módon látni és gondolkodni a világról, amely új értelmezést adhat a dolgokról önmagunk és mások számára is.

6. Bátorság (szűk értelemben vett): NEm riadni vissza a fenyegetésektől, kihívásoktól, vagy fájdalomtól. Bátran megtenni népszerűtlen dolgokat is akár.

7. Kitartás és produktivitás: Befejezni azt, amit elkezdtünk, végigvinni egy tevékenységet, ügyet, még akkor is, ha nehézségekbe ütközünk.

8. Integritás (őszinteség és becsületesség): Hiteles, őszinte módon bemutatjuk magunkat. Vállalni a felelősséget tetteinkért és szavainkért.

9. Vitalitás (életerő, lelkesedés, energia): Az életet aktívan, dinamikusan élni.

10. Szeretet: Fontosnak tartani a szoros, intim kapcsolatot másokkal, különösen azokkal, akikkel ez az érzés kölcsönös.

11. Kedvesség (támogatás, gondoskodás, segítés, feltétel nélküli szeretet): Szívességet nyújtani és jót cselekedni másokkal.

12. Társas intelligencia (érzelmi intelligencia és személyes intelligencia): Felismerjük mások, és saját magunk motivációit és érzéseit.

13. Közösségi ember (felelősségérzet, lojalitás, csapatmunka): Hatékonyan dolgozni egy csapat tagjaként, lojálisnak lenni egy csoport iránt.

14. Igazságosság: Minden embert igazságosan és elfogulatlanul megítélni és kezelni. Nem hagyni, hogy előítéleteink és érzelmeink befolyásolják a másokkal kapcsolatos döntéseinket (ez az, ami a nőknek nem megy, ha a vonzalomról van szó).

15. Vezetés: Bátorítani egy csapatot, amelynek magunk is tagjai vagyunk, arra, hogy végezze el a feladatait, miközben jó kapcsolatban maradunk a többi taggal.

16. Megbocsátás: Megbocsátani azoknak, akik valami rosszat tettek nekünk, elfogadni mások gyengeségeit, még egy esélyt adni nekik. Nem büntetni egóból másokat.

17. Szerénység, visszafogottság: Hagyni, hogy az eredmények beszéljenek helyettünk, nem gondolkodni, hogy jobbak, különlegesebbek lennénk-e másoknál.

18. Megfontoltság: Óvatosnak lenni döntéseink, választásaink során, nem vállalni felesleges kockázatokat, nem mondani, tenni olyat, amit később megbánnánk.

19. Önuralom: Kontrollálni azt, amit teszünk, érzünk. Fegyelmezettnek lenni (magunkkal szemben). Étvágyunk és érzelmeink kontrollja.

20. A szépség és kiválóság elismerése (tisztelete és csodálata): A szép és jó dolgok, és a kiválóság elismerése az élet különböző területein.

21. Hála: Felismerni és hálásnak lenni azokért a jó dolgokért, amelyek velünk történnek. Időt szánni a köszönetünk kifejezésére.

22. Remény (optimizmus, jövő-orientáltság): A legjobbra számítani a jövőben, és mindent megtenni azért, hogy ez be is következzen.

23. Jó kedély (humor, játékosság): Szívesen nevetni, viccelődni, jókedvre deríteni másokat, az élet vidámabb oldalát látni.

24. Spiritualitás (vallásosság, hit, küldetéstudat): Koherens világképpel rendelkezni a magasabb szintű értelem, az élet értelme, a Végső Valóság, a világ létezésének célja kapcsán.

Martin Seligman a pácienseinek megmutatja az erősségek listáját,

és ezután szinte magától

megindul a kliensek önfejlesztő munkája,

törekvésük a jobb életre,

fejlődik akaraterejük és

felelősségtudatuk is.

 

Nagy változás ez ahhoz képest,

mint amikor a pszichológusok a klienseiket

még a passzív, infantilis beteg szerepben tartották,

így nem segítették azok felnőtté válását és a felelősségvállalást.

 

Reméljük, hogy nemcsak a pszichoterápiában,

hanem a nevelésben és az önnevelésben is hasznosulnak az amerikai pszichológus tanításai.

 

Források: http://oromtrening.com/images/stories/oromtrening/tanulmanyok/GONDOLATOK_A_POZITIV_GONDOLKODAS_ELONYEIROL_ES_AKADALYAIROL.pdf

http://eztkeresed.hu/6-ereny-es-24-erosseg-peterson-es-seligman-nyoman/

 

 

 

A pozitív pszichológiáról

Míg az eddigi pszichológia inkább a kudarcokra, a gondokra, a problémákra koncentrált, és konfliktusok, betegségek, krízisek és katasztrófák analízisével foglalkozott, addig

a pozitív pszichológia

  • a megoldást
  • és a jövőorientáltságot állítja érdeklődése középpontjába.

Milyen jövőre vágyom?

Mit tehetek ma azért, hogy holnap úgy érezzem, szép múltra nézhetek vissza? Mire akarom és tudom használni a jelenlegi, részben fájdalmas tapasztalataimat, hogy meglássam bennük a jót?

Fordítsunk hátat a szenvedésnek!

A boldogságkutatás megmutatja, hogy aki „jó életre” vágyik, annak jót kell cselekednie.

A pozitív pszichológia azt vizsgálja:

  • hogyan fedezhetjük fel és alkalmazhatjuk az erősségeinket
  • és a képességeinket oly módon,
  • hogy megkönnyítsék a saját életünket és mások életét.

Ilyen erőforrások  például a:

lelkesedés, a kitartás, a kommunikációs készség, a kreativitás, az együttérzés, a segítőkészség, a szolidaritás, a remény, az odaadás és a humor.

A pozitív pszichológia modern karaktermodelljének középpontjában hat nagyon tradicionális erény áll, amely nagyjából valamennyi nagy világvallás spirituális tradíciójában megtalálható: a bölcsesség, a bátorság, az emberiesség, az igazságosság, a mértékletesség és a transzcendencia. Az összesen 24 karaktererősség határozza meg annak a konkrét módját, ahogyan ezt a hat erényt személyesen alakítjuk és megéljük.

http://tgy-magazin.hu/psziche/pozitiv-pszichologia

 

 

 

A pozitív pszichológia és a boldogságtudomány

Mi a pozitív pszichológia?

Ha találkozol ezzel a kifejezéssel, biztosan egy smiley jel ugrik be, és úgy gondolhatod, ez a tudományág nem lehet más, mint pozitív dolgok vizsgálata. Minden, ami örömöt és boldogságot hoz az életünkbe. A valóságban ez a kép a smiley jelnél picit árnyaltabb. Nézzük meg, mit is  jelent pontosan:

A pozitív pszichológia egy igen fiatal ága a pszichológiának,

kutatásai fókuszában a boldogság áll, pontosabban fogalmazva olyan módszerek kidolgozása, és viselkedések megfigyelése, amivel tartósan boldogabbá válhatunk.

"Úgy véljük, hogy a pozitív emberi tevékenység pszichológiája fejlődése során tudományos megértésre talál, és hatásos beavatkozást fog jelenteni az egyének, családok és közösségek gyarapításához" - határozta meg a Pozitív Pszichológiát Martin Seligman és Csikszentmihályi Mihály. (Seligman, Martin E.P., Csíkszentmihályi Mihály (2000.) „Positive Psychology: An Introduction”. American Psychologist)

A kezdetek:

Több humanista pszichológus –

Carl Rogers, Abraham Maslow, Erich Fromm - kutattak és dolgoztak ki elméleteket, gyakorlatokat az emberi boldogságra vonatkozóan. Ők voltak a pozitív pszichológia ún. úttörő kutatói. (A pozitív pszichológia mint kifejezés Abraham Maslowtól származik az 1954-ben megjelent "Motiváció és személyiség" c. könyvéből.)

1950-es évektől kezdődően elkezdődött a pszichológiában egy irányzat, ami kimondja:

nemcsak az a feladata a tudománynak, hogy betegségeket meggyógyítson,

hanem, hogy az emberek még boldogabban tudják élni az életüket. (Dianne Hales „An Invitation to Health, Brief: Psychological Well-Being 2010-2011 Edition”)

1998-ban aztán Martin Seligman, Michael Frish pszichológusok újra elkezdtek a témával foglalkozni, kutatni, előadásokat, kurzusokat tartani a pozitív pszichológia témakörében. (Ben-Shahar, Ben (2007) "Happier - Learn the Secrets to Daily Joy and Lasting Fulfillment")

Well-being - azaz Jól-lét kutatások:

A pozitív pszichológia vizsgálati fókuszában nem a pszichés problémák állnak,

sokkal inkább olyan mintákat keres, amelyek segítik minden ember számára az elégedettség, a jól-lét  elérését.

Kimondja: az emberi pszichét nem betegségei, hanem a boldogságra való képessége alapján érdemes megközelíteni!

Martin Seligman - a pozitív pszichológia atyja –

a jó életet úgy írta le, mint amely során „a saját erősségeink révén nap mint nap autentikus boldogságot és bőséges örömet élünk meg”.

Martin Seligman a Pozitív pszchológiáról:

https://pb.tedcdn.com/assets/player/flash_hls/player_4_01_002.swf

Módszerek

A pozitív pszichológiában a kutatás tárgyát

  • az öröm állapota vagy áramlása (flow),
  • az ember értékei,
  • erősségei,
  • erényei,
  • tehetségei alkotják,
  • továbbá társadalmi rendszerek és
  • intézmények hatása ezekre.

A pozitív pszichológusokat négy téma foglalkoztatja:

1.pozitív tapasztalatok

  1. tartós jellemvonások
  2. pozitív kapcsolatok
  3. pozitív intézmények
A „boldogság” több különböző érzelmi és szellemi jelenséget foglal magában. Számos kutatás dolgozott ki különböző értékeléseket, egyik leghíresebb ezek közül Ed Diener elégedettségi skálája.
(Wallis, Claudia. „Science of Happiness: New Research on Mood, Satisfaction”, TIME 2005)

A „boldogság” megfogalmazásában Daniel Kahneman pszichológus egészen egyedi megközelítést alkalmaz: a „tapasztalati én” és az „emlékező én” által észlelt boldogság megkülönböztetését kutatja.

Daniel Kahneman: A tapasztalat kontra emlékezet rejtély

A Nobel-díjas Daniel Kahneman bemutatja, hogy a „tapasztaló énünk” és az emlékező énünk” mennyire különbözően érzékeli a boldogságot. https://pb.tedcdn.com/assets/player/flash_hls/player_4_01_002.swf

A pozitív pszichológia három kérdést vizsgál

A pozitív pszichológia három kérdést vizsgál:

  1. pozitív érzések,
  2. pozitív egyéni tulajdonságok és
  3. pozitív intézmények.

 

  • A pozitív érzések lényege, hogy az egyén elégedett a múltjával, boldog a jelenben, és reménykedik a jövőben.
  • A pozitív egyéni tulajdonságok az egyén erősségeit és erényeit ölelik fel.
  • Végül a pozitív intézmények az emberi közösség szintjén teszik élhetőbbé a társadalmat.

Az 1998-as születése óta a pozitív pszichológiában több millió dollárt fektettek kutatásba, számtalan tudományos írást jelentettek meg, több mesteri és doktori programot indítottak, és az ágazat számos tudományos újításban játszott szerepet.

Az International Positive Psychology Association (Nemzetközi Pozitív Pszichológiai Társaság – IPPA) egy nemrég alapított szervezet, amelynek több ezer tagja van 80 különböző országban.

A pozitív pszichológia jelenlegi kutatói: Martin Seligman, Ed Diener, Csíkszentmihályi Mihály, Christopher Peterson, Carol Dweck, Barbara Fredrickson, Sonja Lyubomirsky, Kennon Sheldon, Jonathan Haidt, Shelley Taylor, C. R. Snyder, Robert Biswas-Diener, Albert Bandura, Charles S. Carver, Robert Emmons, Michael McCullough és Phil Zimbardo.

Forrás: http://boldogsagprogram.hu/a-pozitiv-pszichologia-es-a-boldogsagtudomany

 

 

Pozitív pszichológiai ízelítő

Csabai Krisztina 2016. október 26.

Tudtad, hogy a „pozitív pszichológia” kifejezést először Abraham Maslow használta a Motiváció és személyiség című könyvében 1954-ben?

46 évre rá, a 2000-es évek hajnalán a pozitív pszichológia újjászületett Amerikában, és azóta mi itt Európában is egyre kíváncsiabbak vagyunk az üzenetére, a tanulságaira.

Múlt – jelen – jövő

A pozitív pszichológiának bár rövid történelme, de annál hosszabb története van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kezdetek bizonyos szempontból egészen Arisztotelészig nyúlnak vissza. Olvassunk csak bele például az Eudémoszi Etikába, amely úgy azonosítja a boldogságot, mint az emberi tevékenység legfőbb célját!

Később olyan nagy nevek, mint a bevezetőben említett Maslow, vagy Carl Rogers is elmélkedett és alkotott a pozitív pszichológia irányzatának nagy kérdésfelvetéseihez kapcsolhatóan.

1970-ben megszületett Csíkszentmihályi Mihály világhírű munkája a Flow – az Áramlatélmény, a pozitív pszichológia egyik központi jelentőségű fogalma, de a mű kiteljesedése még 1990-ig váratott magára.

Ugyanebben az évben fordult Martin Seligman is – akit a pozitív pszichológia egyik alapító atyjának tartanak – a depresszió enyhítésének vizsgálatától a pozitív szemléletmód kutatása felé.

Ám a híres újjászületésre még 1998-ig várni kellett,

amikor is az imént említett Seligman az Amerikai Pszichológiai Társaság elnöke lett, és hivatali idejének központi témájává tette az emberek „pozitív működésének” tanulmányozását.

Mi pedig azóta egyre többet és többet foglalkozunk azzal, hogy mi is, és miben rejlik a boldogság.

Hogyan lehetünk boldogabbak? Hogyan kapcsolódik össze a siker és a boldogság?

Hogyan lehet még örömtelibb a munkánk? A vizsgálandó kérdések szüntelenül változnak és bővülnek, egyre szélesebb spektrumát vizsgálva az emberi lét mindennapjainak.

„Ha előre leszögezed, hogy úgyis kevesebb vagy, mint amire pedig adottságaid képessé tennének, figyelmeztetlek: egész életedben boldogtalan leszel.” Abraham Maslow

Napjaink TOP pozitív pszichológia nagykövetei – a teljességigénye nélkül

Éppen a napokban lesz egy éve, hogy a Boldogság Mesterkurzuson találkozhattunk Prof. Dr. Bagdy Emőkével és Prof. Dr. Sonja Lyubomirsky-vel, akiket azt hiszem, hogy túlzás nélkül tarthatunk a téma koronázatlan királynőinek.

Bagdy Emőke professzorasszony olyan könyveket adott nekünk, mint az „Utak önmagunkhoz” vagy a „Hogyan lehetnénk boldogabbak?”

amelyeket kötelező olvasmánynak írnék fel minden kifejezetten magyar szakirodalmat kereső érdeklődőnek, hiszen tudom, hogy sokan idegenkednek az amerikai tanulmányoktól és konklúzióktól, mondván, hogy azok ránk nem igazak, nálunk nem működnek. Ez a két könyv olyan letehetetlen lélekerősítő, amely garantált önelemzésre és önértelmezésre sarkall úgy, hogy közben betekintést enged a professzorasszony gondolataiba és varázslatos mélységű szakmai tapasztalatába.

Sonja Lyubomirsky-t pedig azoknak ajánlanám, akik nem idegenkednek az amerikai gondolkodóktól és kutatóktól sem. A „Boldogságmítoszok – Tények és tévhitek” című könyve után egészen biztos, hogy máshogy tekintünk majd a párkapcsolatok jelentőségére, a családunkkal kapcsolatos ki nem mondott félelmeinkre, a mindennél fontosabbnak hitt karrierünkre és az olyan nehéz élethelyzetekre is, mint a válás vagy az időskor. Azt hiszem, hogy ebben a könyvben mindenki talál valami olyan gondolatot, amely egy kicsit (vagy éppen nagyon) megváltoztathatja az életét.

A „Hogyan legyünk boldogok?” című könyv pedig már a fenntartható boldogsággal foglalkozik.

Ez a könyv nemcsak elmeséli nekünk a téma kutatásainak megállapításait,

hanem boldogságfokozó gyakorlati tanácsokkal is ellát. Olvasásra ajánlom minden olyan érdeklődőnek, akinek szüksége van egy kis laboratóriumhoz ahhoz, hogy meggyőzhető legyen.

És még néhány kedves szerző

Megszakadna a szívem, ha ez a cikk nem ejtene szót az egyik személyes példaképemről, Gretchen Rubinról.

Gretchen magát utcai boldogságkutatónak vallja, amelynél tökéletesebb megfogalmazást keresve sem találhatnánk a munkásságára. Megállapításai önmegfigyelésből és a mindennapi történések, emberek megfigyeléseiből születnek. Mielőtt a New York Times egyik bestsellerírónője lett, szakmai életútja a jogi pályán indult el.

Önmagában már ez is ösztönzően hathat minden a még „a helyét kereső” kedves olvasóra, hát még ha a kezébe veszi és elolvassa „Boldogságterv” című könyvét, amelyben egy évet tölthetünk el Gretchen mellett úgy, hogy közben megismerjük őt és általa magunkat is.

Ezt követően ne legyünk restek saját boldogságprojektbe kezdeni. és rászánni az időt az önmegfigyelésre, és ha szükséges, akkor a változtatásra!

Ha pedig szeretnétek megtudni, hogy hogyan tölthetitek ki a napjaitokat „Jobban, mint valaha”, akkor ajánlom az írónő második könyvét, amely a napjainkban divatos szokásmegváltoztatás témakörével foglalkozik.

„A boldog élethez az egyik legfontosabb képesség a jelen pillanatban maradás képessége.” Carl Rogers

Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy a pozitív pszichológia feminin téma, így feltétlenül ajánlani szeretném Shawn Achor munkásságát is. Nem csak azért, mert ha valakit meghívnak a TED színpadára előadni (ahogy meghívták az amerikaiak számára kiejthetetlen névvel rendelkező Csíkszentmihályit és Martin Seligmant is), az már jelent valamit.

Shawn Achor író, boldogságszakértő sajátságos, könnyed stílusban foglalkozik a boldogsággal, mint versenyelőnnyel. Könyvében összeköti a munkát, a pozitív pszichológiát, a szokásokat, így több „boldogságlegyet” üthetünk egy csapásra 272 oldal elolvasásával. Célja, hogy a tudomány és a mindennapi felhasználhatóság közötti szakadékot egy szórakoztató híddal összekösse a mindennapi érdeklődők, járókelők számára. Javaslom minden olyan leendő olvasó számára tanulmányozásra, akik referenciaként csak a Harvard egyetemet fogadják el, hiszen Shawn részt vett az egyetem híres boldogságkurzusának megtervezésében is.

Ahogy azt Carl Gustav Jung mondta, „A boldog élet egy folyamat és nem létállapot”.

Ehhez a folyamathoz pedig segítségre lehet szükségünk.

Találjuk meg azt Amerikában, Európában, vagy éppen itthon, Magyarországon,

ne féljünk a tanulságokat alkalmazni és mesélni róla másoknak is,

hiszen ha csak egy valakinek segíteni tudunk, akkor már mi magunk is Boldogságkövetekké válhatunk.

http://boldogsagprogram.hu/pozitiv-pszichologiai-izelito

 

 

Pozitívitás és boldogság
A pozitív gondolkodás a boldogság mágnese. Ha valamire gondolsz, azt vonzani kezded. Ha gondolataid szépek, akkor szép dolgokat vonzol, míg ha pesszimistán látod a világot, akkor a tragédia lesz maga az életed. Változtasd meg, és boldog leszel! 

„Ha reggel felkelek, azt mondom magamnak: Két lehetőséged van. Választhatsz, hogy jó- vagy rosszkedvű akarsz-e lenni.

Minden alkalommal, ha történik valami, magam választhatok, hogy elszenvedője legyek a helyzetnek, vagy tanuljak belőle.

Minden alkalommal, ha odajön valaki hozzám, hogy panaszkodjon, elfogadhatom a panaszkodását vagy felhívhatom a figyelmét az élet szépségeire.

Az élet csupa választási lehetőségből áll.

Te döntöd el, hogyan reagálsz a különböző helyzetekben. Választhatsz, hogy az emberek hogyan befolyásolják a hangulatod.” – az ismert internetes körlevél pozitív gondolkodó főhősének mondatai nagyon sok ember gondolkodását változtatták meg. A pozitív gondolkodás nagyszerű példája igen jó hatással van ránk. http://boldogsagprogram.hu/a-pozitiv-gondolkodas-12-pontja

 

Tedd fel a kérdést: Hogyan tudom megoldani ezt a problémát?

Ahelyett, hogy rágódnál a gondokon,

fogd fel ezeket kihívásként, és keress megoldási lehetőségeket!
 

 

Amire a figyelmünket irányítjuk, az fogja meghatározni az életünket.

Ami foglalkoztatja a gondolatainkat, az meghatározza a viselkedésünket. http://boldogsagprogram.hu/hogyan-lehetnenk-boldogabbak-es-elegedettebbek