A Föld és Hazánk történelmi kronológiája 4
i.e. 20 sz. Vitorla használata a hajózásban
i.e. 2000-800 Fönícia (latin nevükön punok) a libanoni hegynél kereskedővárosok.
22 mássalhangzóból álló hangjelölő írás.
Alfabetikus írás (valamennyi modern európai írás őse)
Hérodotosz szerint Türoszt i. e. 2750 alapították.
i.e. 2000-609 Assur városa elszakadt a sumér birodalomtól.
Asszíria Assur városáról (rajta keresztül pedig Assur istenről) kapta nevét,
Fő kiviteli cikkük a gyapot és az ólom (Kis-Ázsiába réz tisztításra)
viszont ezt biztosítani kellett ezért egyre jobban katonáskodtak, így hódítókká váltak.
Erős központosított közigazgatás. Úthálozat.
Műveltségükben nem alkottak eredetit. Mezopotámia kultúráját viszont megőrizték.
Óasszír birodalom i.e. 2 évezred - 18.sz.
Középasszír birodalom i.e. 16. sz - 12. sz.
Újasszír birodalom i.e. 10. sz. – 7. sz.
Óasszír Birodalom i.e. 2 évezred - 18.sz.
Lakói csak gazdasági szempontból játszottak domináns szerepet a Közel-Keleten. Az ezt követő időszakban Assur és vidéke az Óbabiloni Birodalom vazallusa, majd a hurri Mitanni alattvalója lett. Anatóliában is megszerveződött a Hettita Birodalom, így a kereskedelmi dominanciát soha többé nem lehetett kiépíteni. I. Samsi-Adad (i.e. 1815-1782) alatt az óasszír birodalom első fénykora.
Középasszír Birodalom i.e. 16 - 12. sz. közép asszír birodalom
Az asszírok újbóli felemelkedésére a Hettita Újbirodalom kialakulásával és Mitanni széthullásával párhuzamosan került sor. I.e.14. században I. Assur-uballit vetette le a mitanniak igáját Asszíriáról.
A fénykor a i. e. 13. század volt. Ekkoriban a tengeri népek vándorlásai tönkretették a bronzkori világkereskedelmet és meggyengítették Egyiptomot, a muskik megdöntötték a Hettita Birodalmat, az arámiak pedig elárasztották a Közel-Keletet. Mindebből az asszír területek kimaradtak, csak közvetett hatásaikat érzékelték.
Újasszír Birodalom
A i.e. 10 században új felemelkedés kezdődött Asszíria számára. A középasszír korból örökölt militarista szellemiség jegyében új hódítások indultak. I.e. 8. század első felében jelentkező válság után végül III. Tukulti-apil-Ésarra idején stabilizálódott a helyzet, és utódai, II. Sarrukín, Szín-ahhé-eriba és Assur-bán-apli minden irányba terjeszkedtek és győzelmeket arattak. Az Újasszír Birodalom magába olvasztotta Babilóniát, Szíriát (853) és Palesztinát (721) egy időre meghódította Egyiptomot (671), kiiktatta Urartut és Elámot – azaz a kor vetélytárs nélküli szuperhatalmává vált. Bukása mégis rohamos gyorsasággal következett be.
- A folyton lázongó Egyiptomot már nem lehetett tartani,
- Elám megszűntével az iráni népek akadálytalanul törhettek nyugatra,
- Urartu végzetes meggyengülése pedig a szkíták és kimmerek számára nyitott zöld utat.
Az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, a mai asszírokat szíreknek is nevezik. Az ókori asszírok eredeti nyelve az Asszíriában beszélt akkád nyelv volt. Az i. e. 8. században kezdett elterjedni az arámi nyelv (óarámi), és a – feliratos leletanyag alapján – az i. sz. 1. századra a hagyományaihoz ragaszkodó állami és vallási adminisztrációból is teljesen kiszorította az akkádot.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/asszíria
i.e. 2200-2000 A görög törzsek, pontosabban az achájok, az iónok, aiolok, i.e. 2100-2000 körül érkeztek a Balkán-félsziget déli vidékeire, majd i.e. 1200-1000 k. a dórok.
Magukat helléneknek, földjüket Hellásznak nevezik.
Az itt élő népek magasabb fokon álltak mint ők, főleg Krétán melynek
legnagyobb városa Knósszosz kb. 50 000 emberrel bírt.
Görög törzsek pl. akháj, ión, dór
Görög monda szerint Hellén Deukalionnak és Pyrrhának fia, aki állítólag
i.e. 1495.
3 fia volt Aiolosz, Dórosz és a és Xuthos, akiktől a görögök három főtörzse
származott, az eolok, dórok és
Apollón a költészet és jóslás istene, 4 napos korában íjat és nyílvesszőt kért, és megölt egy sárkányt, és ő volt, aki az istenek lakomáján lantján játszott.
Héra bárkit megajándékozhat a jövőbe látás képességével.
Aphrodité a habokból született mikor Zeusz villámaival megérintette a tengert.
2000 görög sziget található, azonban alig 200 tekinthető lakottnak.
i.e. 2000 Minószi-kultúra virágkora, az első paloták építése Krétán.
Krétán már i.e. 3000 k. elkezdődött a bronzkor, majd városállamok
alakultak ki.
Knósszoszon élt a mitikus Minosz király hozzá kapcsolódik a
Minotaurusz és
i. e. 2500-ban már igen magas szintre jutott Kréta. (Fazekasság,
De természeti katasztrófa vagy támadás miatt súlyos károkat szenvedett,
majd i.e. 1700 k. újból hozzáláttak a paloták építéséhez, ekkor jelentek
meg a színes falfestmények (freskók) is a házakon.
Eke használat, fellendült a mezőgazdaság, magas fokra fejlesztették a
szőlő és az olajbogyó termesztését.
Egyre több juh-egyre több gyapot.
Fejlett kézműipar és kereskedelme volt.
Vas és bronz használat.
Ismerték a padlófűtést; vízvezetékeket, csatornákat és fürdőket építettek.
A krétai palotát nem védték falak, bíztak az erős hajóhadukban.
Ma is láthatók a
i.e. 1600 k. vagy 1500 k.újabb természeti katasztrófa valószínűleg a
Thira – (ma Szantorini, van aki szerint ez az elsüllyedt Atlantisz,
a nevét a 13. sz.-ban a velenceiek adták ,,Szent Irén”) – szigetén
bekövetkezett vulkánkitörés és szökőár okozott.
Majd egy újabb felemelkedés után végül a görög akhájok foglalták el i.e 1400 k.
Kréta, a minószi kultúra (kb. i. e. 2600–1400), a legrégebbi ismert európai civilizáció központja volt. A legrégebbi telepesek valószínűleg Anatóliából érkeztek, és ők alapozták meg a későbbi krétai civilizációt, amely i. e. 2500-ban már igen magas szintre jutott.
i. e. 2000 körül épültek meg az első nagyobb paloták. Ezek őrzik a minószi kultúra emlékeit. A legnagyobb a knósszoszi palota, melyet i. e. 1900 körül emeltek.
Mondák is kapcsolódnak Krétához.
A krétai király Minosz (Zeusz és Europé fia) akaratára Daidalosz megépítette Minosz fia, a bikafejű, ember testű Minótaurosz számára a Labirintust, de nehogy elárulhassa a Labirintus titkát, Minosz nem akarta elengedni Knósszoszból. Ezért madártollakból viasszal és mézzel összeragasztott, maga készítette szárnyakon fiával, Ikarosszal együtt Szicíliába repült, de útközben Ikarosz, mivel túl magasra emelkedett, s a Nap melege megolvasztotta a szárnyat összetartó viaszt. Lezuhant. Daidalosz Szicíliában Kókalosz király szolgálatába szegődött. Az ókori hagyomány szerint ő találta fel a fafaragást, a fűrészt, a fejszét, a fúrót, s ő volt az első, aki életet adott a szobroknak.
9 évenként 7 ifjú fiút és lányt kellett az athéniaknak adniuk Minotaurusznak.
Mikor a 3. 9 év eljött, Aigeusz athéni király fia Thészeusz önként jelentkezett. Krétán beleszeretett Minósz lányába Ariadnéba, aki titkon egy fonalat adott neki, hogy azt követve, majd kitudjon jutni a labirintusból. Megölte a Minotauruszt, majd sikerült a fonallal ki jutnia. Hazaútjukon kikötöttek Naxosz szigetén, ott Ariadné elaludt, s mire felébredt, a görög sereg már elhajózott, s ő maga maradt. A kétségbeesett leányra Dionüszosz talált rá, megvigasztalta s feleségül vette. (A mítosz olyan változatai is ismert, amelyben az isten Ariadnénak jelenik meg, s azt sugallja neki, hogy maradjon Naxoszon, mivel feleségül kívánja venni.)
Aigeusz halála után Thészeusz lett az attikai uralkodó, és bölcsességével és további hőstetteivel javára szolgált a városnak. Jó törvényeket hozott, s a népgyűlésen mindenki felszólalhatott.
A minósz eredetileg valószínűleg egy cím volt, amelyet a krétai királyok viseltek.
i.e. 19. sz. Egy nép - talán a héber - birtokba veszi Kánaánt.
Ezt az állattartó, vándorló népet a vének, az ábok vezették (Talán Ábrahám
nevéből). A Biblia elbeszélése alapján az i.e. 2. évezred első felére tehető.
A történet szerint Ábrahám családjával és félnomád törzsek egy csoportjával kijött
a mezopotámiai Urból, mert elpusztította az emberek által készített
istenszobrokat, ezért elhagyta szülőföldjét és Haranba ment. De innen
elindult, hogy hazát keresett azon a földön, melyet Istene mutatott neki.
Fia Izsák ő fia Jákob aki 12 fiával folytatta az utat, de éhiség miatt
Egyiptomba kellett menniük, ott volt József ,,ki megmenti népét”, mint a
fáraó fő tisztség-
az új hazába, nem engedték el őket ,,Egyiptomi fogság” i.e. kb. 1600-1200.
Mózes vezette ki a népét innen. Akit a fáraó lánya talált a folyóban egy
kosárban, majd nála nevelkedett fel, de miután megtudta, hogy ő is zsidó,
népe mellé állt. Tízparancsolat, Tíz csapás.
i.e. 1800-1500 k. Az árják (indoeurópai lovas nép) Belső-Ázsia felől benyomulnak Indiába.
Kb. i. e. 500-ig számítható az árják ún. védikus kora (Védák: ebben a korban
keletkezett és szájhagyomány útján megőrződött, csak századokkal később
írásba foglalt szent könyvek Véda=tudás) ennek folyamán jönnek létre az
indiai társadalom és kultúra alapformái: a jellegzetes kasztrendszer
(eredeti rendeltetése a hódító árják megkülönböztetése a meghódítottaktól)
és a brahmanizmus vallása.
A társadalmon belül betöltött szerep szerint 4 csoportot (kaszt, varna) hoztak létre.
1. bramanák (papok, értelmiség),
2. ksatriják (katonai előkelők és uralkodók,
3. vaisják (tulajdonnal rendelkező közrendűek (dolgozók),
4. (szolgák, akik az előző 3 csoportot szolgálták)
5 páriák (az érinthetetlenek akik
az őslakosok, megbocsáthatatlan bűnösök, és tisztátlan foglalkozást űzők
pl. hentesek, bőrkészítők)
i.e. 18. sz. - 539 Babiloni birodalom
Babilón városa (Bagdadtól kb. 90 km) valószínűleg már a IV. évezredben létezett.
Első említése Sarrukin idején i.e. 24. sz.
i.e. 2112-2004 A III. uri dinasztia (sumer reneszánsz) idején tartományi
székhely volt.
A 20. sz.-ban az amarrúk szállták meg a vidékét és Szumuabum
i.e. 1894-ben dinasztiát alapított Babilónban. A legismeretebb uralkodója
Hammurabi (i.e. 1792-
Mezopotámiára kiterjeszti hatalmát, legyőzve Marit, Larszát, az asszír
seregeket, és visszaverve az elámiakat, ezáltal
birodalomat. (Akkor nevezünk birodalomnak egy területet, ha az ország
vagy állam több államot vagy népet nagy területen egyesít.)
Babilon akkád neve Báb-ili/Báb-iláni („az istenek kapuja”), héber neve Babel.
Babilont két városfal védte. A külsőn, a több méter széles vályogfalon,
őrtornyok voltak. 10 m-rel beljebb még vastagabb téglafal.
A kapukat úgy építették, hogy a négy szélirány felé nyíljanak.
Mert szerintük az
és közlik a jót vagy rosszat.
Ékírásos agyagtáblákon, tárgyak leírása (pl. szobrok, ékszerek), csillagászati
feljegyzések, orvosi javaslatok. Gyógyfüveket és ásványi anyagokat használtak.
60-as számrendszert használták, innen ered, hogy 60 perc van 1 órában.
Csak a fiúk jártak iskolába, megtanulták írni, olvasni a több száz jelű ábécéjüket,
majd irodalmat, csillagászatot, matematikát tanultak.
Újbabilóniai zikkurat (toronytemplom) Bábel tornya 7 emelet, emeletenként más színű.
3 társadalmi csoport volt 1. szabadok (földművesek, iparosok, kereskedők)
2. félszabadok (a templom és a palota szolgálatában álltak. 3. rabszolgák
Az Óbabiloni Birodalom amurrú dinasztia (i. e. 1894-1594) majd hettiták,
kassúk, asszírok.
Az Újbabiloni Birodalom káld dinasztiai.(i.e. 626-539)
i.e. 1792-1750 Hammurapi a babiloni óbirodalomának alapítójának uralkodása.
Legyőzi Larsza és Mari királyait, egyesíti uralma alatt egész Mezopotámiát.
Sztéléjére vésve fennmaradt törvénygyűjteménye az ókori Kelet legnagyobb hatású
jogi alkotása, tudósai éveken át dolgoztak rajta, több száz törvény pl.:
,,Ha egy szabad ember a templom vagy palota tulajdonát ellopta, ölessék meg"
,,Ha egy szabad ember rablást követvén el, elfogatott, ölessék meg"
,,Ha egy fiú az apját megütötte: kezét vágják le"
,,Ha egy szabad ember vele egyenrangú fogát ütötte ki, üssék ki az ő fogát "
,,Ha egy szolga fogát ütötte ki: 1harmad manum ezüstöt fizessen"
Hammurapi törvénygyűjteményének befejező részében így büszkélkedik:
,,Király vagyok én, aki a királyok közül kimagaslik. Szavaim választékosak,
s bölcsességemnek nincs párja."
A sztélét (feliratos emlékoszlop) 1902-ben Szúzában találták.
A 2,25 m magas diorit kövön, 282 törvényt. A párizsi Louvreban van jelenleg.
Hammurapi „törvénykönyve” nem volt egyedülálló. Mintegy háromszáz évvel korábban Ur-Nammu sumer király hasonló művet hozott létre, és száz évvel Hammurapi előtt Iszin királya, Lipit-Istár ugyancsak sztélébe vésette „törvényeit”. Mindkét mű azonban csak töredékesen maradt fenn. Assur-bán-apli asszír király Hammurapi „törvényeit” agyagtáblára másoltatta ninivei könyvtára részére.
i.e. 1700-1450 Az első hettita állam (az Óbirodalom) 1650 Kis-Ázsia belsejében.
A hettitáknál i.e. 1800 óta van vasfeldolgozás, Erdélyben pedig i.e. 1700 óta
i.e. 1595 Egy hettita támadás megdönti Babilonban Hammurapi dinasztiáját.
i.e. 1500-1100 Mükéné-korszak A korszak legjelentősebb központja Mükéné. Erről
kapta a nevét a korszak.
A mükénéiek (görög akhájok) i.e. 1450-ben elfoglalták Krétát is.
28 fajta foglalkozás, 23 kultúrnövény, 14 tisztség név. Külön negyedek.
Első város akropolisszal.
A Tróját felfedező Heinrich Schliemann kezdte feltárni:
(Oroszlános kapu, Atreusz-kincsesháza, Agamemnón halotti maszkja),
Mükéné a Peloponnésszoszi-félszigeten van. i.e. 1100-1000 k. pusztult el (dórok).
Mükéné
A legjelentősebb lelőhely természetesen a kultúra névadó városa Mükéné. Már magának a városnak is érdekes a felépítése: külön negyedek vannak a kézműveseknek, előkelőknek, temetőnek.
Mükéné volt az első város, melynek volt akropolisza.
Mükéné legismertebb bejárata az Oroszlánkapu (A Tróját felfedező Heinrich Schliemann fedezte fel 1876-ban) A mükénéi kultúrára erősen hatott a krétai kultúra. Tőlük vették át nemcsak a lineáris B írást, amit már görög nyelvre alkalmaztak, hanem a festészet.
Mükéné várain belül számos sír található. A legnagyobb Átreusz kincsesháza, többi sírban találtak értékeket, például arany halotti maszkokat (Agamemnón halotti maszkja), tiarákat, drágakővel díszített tőröket, ékszereket és serlegeket (Nesztór-serleg).
A mükénéi civilizáció i. e. 1100 körül omlott össze belső feszültségek és a dór vándorlás következtében.
i.e. 16. sz. – 11. sz. A legkorábbi kínai államalakulat (a Huangho völgyében).
Az első, történetileg is dokumentálható kínai állam ekkor született, a
Sang-Jin állam, a keleti-délkeleti területekről a Sárga folyó Anyang
körüli vidékére beözönlő sangok legyőzték az itt őseredeti műveltséget
teremtő népet.
Az első írásos emlékek (képírás); bronzkori kultúra, jósló csontok.
A királyság élén a király v. wang állt, korlátlan hatalommal rendelkezett,
az állami és
Fejlődött a gazdaság, a kő mellett a bronz vált általánossá.
A kor nagy felfedezése a
tenyésztés megalapozása volt.
Ezek lettek az ország legfontosabb kiviteli cikkei, melyeket Indiába és
Mezopotámiába szállítottak.
i.e. 1430-1180 A hettita Újbirodalom. A vas megmunkálásának legkorábbi emlékei.
hettita művészet virágkora: boghazköyi királyi palota, Yazilikaya domborművei.
I. Suppiluliuma (i.e. 1385-i.e.1345) a hettita Újbirodalom legnagyobb uralkodója.
i.e. 1274 A kadesi csata. A legnagyobb harckocsi csata, első megmaradt békeszerződés.
II. Ramszesz egyiptomi fáraó és II. Muwatallis Hettita Birodalma között.
Valószínűleg ez volt a legnagyobb harci kocsikkal vívott ütközet a történelem során,
mintegy 5000 harci kocsi részvételével + kb. 9000 gyalogos.
Mindkét fél győztesnek tekintette magát. Ezután nem sokkal a hettiták
sok területet elfoglaltak az egyiptomiaktól, de III. Hattusilis békét ajánlott,
mivel birodalmát a növekvő asszír fenyegetés veszélyeztette.
A szerződést i.e. 1258-ban kötötték meg. (A szerződés szövegét
ezüsttáblába vésték, melynek egy agyagmásolata fennmaradt.
E tábla kinagyított változata megtalálható New Yorkban, az ENSZ-székházban, mint
a történelem legkorábbról fennmaradt békeszerződése.)
Ezután nagy békében éltek, ajándékokat küldözgettek egymásnak, sőt
i.e. 1244-ben II. Ramszesz elvette III. Hattusilis király leányát Maathórnofrurét,
majd egy másikat is, aki neve nem maradt fenn. Két legjelentősebb felesége, Nofertari és
Iszetnofret mellett még 6 feleség viselte a nagy királyi hitves címet. Kb. 48-50 fia és 40-53 lánya.
i.e. 1200 Trója ostroma - Görögök elpusztítják.(fa ló) (Trója mai: Törökország tengerpartján)
A görög néphagyományok és az e néphagyományokat továbbfejlesztő költészet két mitikus nászra vezették vissza a háború csíráit. Az egyik Zeus és Léda szerelme, mely Helenének, a világ legszebb asszonyának adott életet, a másik Péleus és Thetis házassága, melyből Akhilleus, a legnagyobb görög hős született. Néreus tengeri isten leányát, az ezüstcipellős Thetis istennőt eredetileg Zeus akarta feleségül venni, Prométheus megjósolta, hogy Thetis fia hatalmasabb lesz apjánál. Zeus félt, hogy akkor rajta is Kronos sorsa fog beteljesedni és ezért a halandó Péleushoz, a thessaliai Phthia királyához kényszeríttette. Péleus és Thetis lakodalmán az istenek is megjelentek, isteni ajándékokat hozva a házaspárnak, csak Erist, a "viszály" istennőjét tartották volna szívesen távol a fényes lakomától. De Eris aranyalmát dobott az isteni násznép közé, evvel a felírással: "A legszebbnek." Kitört erre a viszály, három istennő, Héra (Zeusz főisten felesége), Pallas Athéné (a bölcsesség istennője) és Aphrodité (a szépség istennője) vetélkedtek az almáért, míg Hermés az Ida hegyére vezette őket, hogy Paris ítélje meg, melyik a legszebb istennő. Paris a trójai királyfi(kinek gyermekként megjósolták vészt hoz a városra, ezért kitették, majd pásztorok találták meg). Héra hatalmat, Athéné bölcsességet, Aphrodité a világ legszebb asszonyát ígérte feleségül. Páris Aphroditének adta az aranyalmát, s cserébe a spártai király Menelaos feleségének Helenének szerelmét kapta. Héra megharagudott Parisra, és elhatározta Trója elpusztítását.
Paris megszöktette Helénát, mire Menelaos testvére, Mykéné (Mükéné) ura, Agamemnón az egyesült görög hadak fővezére Trója ellen indult.
A görögök kérték a lányt és az elrabolt kincseket, de Priamos öreg trójai király nem adta. Achillest a háború első kilenc évében főleg a trójai környék helységeit pusztítja, földúlja Lesbost, Lyrnéssost, Abydost és többet. 9 évi sikertelen harc Trója bevételére után, a 10-ben csellel bevették a várost.
Egy falovat küldtek be. A trójaiak nem tudják minek vegyék a lovat, de Laokon óvja honfitársait az ellenség ajándékától, inti, hogy ne bízzanak benne és ne vigyék a városba, szavainak megerősítéséül dárdáját a ló ágyékába fúrja, amire a ló belsejéből fegyverek zörrenése hallatszik. A görög ármány már-már kudarcot vall. Ekkor előáll Sinon, akit a görögök állítólag megkínozva hátrahagytak és elhiteti a trójaiakkal, hogy a ló Athenának szánt áldozati ajándék. A trójaiak kezdtek hinni szavainak, ami kételyük még volt, az is csakhamar eloszlik Laokon áldozatot készül bemutatni, midőn Tenedosz felől a tengeren jövő (Poszeidon által küldött) két kígyó megfojtja először két fiát, majd magát Laokont. A trójaiak erre beviszik a városba a falovat és Ilion el van veszve.
A görögök úgy tettek előtte mintha elhajóztak volna, majd mikor Menelaos és a harcosok kijöttek a lóból, visszatértek. Majd elpusztították a várost. Achileus ki csak a sarkán sebezhető Hektór megölése után megöli még a trójaiak segítségére siető amazont, Penthesileiát és Memnónt is, míg végre, Apollón Paris képében őt sarkán meglőve leteríti. Paris meg Philoktetes kezétől, aki Herakles mérges nyilaival harcolt. A görögök hazatérnek, de Odysseusz Ithaka királya csak hosszú bolyongás után.
Parisnak Helenától következő gyermekei születtek: Bunikos, Korythos (némelyek szerint Oinone fia), Agauos, Idaios és Helena.
Helena Paris halála után testvérének, Deiphobosnak, lett felesége; de Trója pusztulása után, melyet ő maga is elősegített, visszakerült Menelaoshoz vagy Achileusz a hős tetemét a hadsereg hangos jajkiáltások között máglyára teszi, a múzsákkal együtt búsongó Thetis pedig a halott hamvait elviszi Leuké-be, a boldogok szigetére, hol Helenával együtt újabb, boldog életet él.
i.e. 13 sz. Nagy népesség mozgások ideje (Itália, Görögország, zsidók, tengeri népek)
Az indoeurópai bevándorlás előtt honos népekhez tartoztak északon a ligurok, valamint Szardínia (szárdok), Korzika és Szicília őslakói. A vaskor kezdetén (i. e. 2. évezred–1. évezred fordulója) megjelentek az indoeurópai nyelvet beszélő italikus törzsek. A latinok és a velük rokon népcsoportok a Tiberistől délre (Róma, Alba Longa, Praeneste stb.) telepedtek le, az oscus-umber népek pedig Közép- és Dél-Itáliát foglalták el. Ugyanebben az időszakban települtek meg az Itáliai-félsziget északi részén a szintén indoeurópai illírek és venétek. A legjelentősebb itáliai civilizációt azonban az ismeretlen eredetű etruszkok és a gyarmatosító görögök hozták létre.
i.e. 12-10. sz. Dór vándorlás-gyarmatosítás. Mükéné lerombolása.
Északról a dórok betelepültek a Peloponnésszoszi-félszigetre és az akháj
törzseket szolgasorba tették, ők lettek a helóták (állami rabszolgák voltak).
Spárta környéki hegyvidék lakóit a körüllakókat nem igázták le,
mert nem álltak ellen, és adót fizettek.
i.e. 1200 k. Itáliába vándorolnak új népek.
Szabinok, szamniszok, és az italikuszok (tőlük kapa Itália (Olaszország) a nevét).
i.e. 13. sz.-1030 A "bírák"kora a zsidó történelemben. A zsidó törzsek legendás
vezéreik (Debora, Gideon, Jefta, Sámson) vezetése alatt birtokukba veszik
Kánaánt (mai Palesztina). Kánaán már 200 000 éve lakott, itt van Jerikó is.
13. sz.-ban Egyiptom felől (Mózes?) és keleti irányból héber törzsek
érkeznek és a 12 törzs törzsszövetséget kötött és meghódította Kánaánt.
A Kréta irányából érkező, új hazát kereső filiszteusok az i. e. 13. század
vége körül szintén Palesztinában telepedtek le. A két nép folyamatos
ellentétben állt a filiszteusok terjeszkedése miatt. A veszély hatására Saul
király megválasztásával a zsidó törzsszövetséget erősebb vezetés alá vonták.
i.e. 12. sz.-800 A föníciai városok virágzása (Szidón, Türosz). Gyarmatosítják a
Földközi-tenger nyugati partvidékét: Észak-Afrikát (XI. sz. Utica, i.e. 800 k. Karthágó),
Máltát, Szicíliát, Szardíniát és a Pireneusi-félszigetet (Gadesz, Tartésszosz).
Bübloszból papirusz görögöknek, híres üveggyártás, híres bíborfesték a
tengeri csiga nedvéből. i.e. 1100 k. Bübloszban kidolgozták a mai írás ősét,
melyet a görögök, majd a rómaiak átvettek, s általuk hozzánk is eljutott.
i.e. 1150 k. Olmék civilizáció Közép-Amerikában
i.e. 1100- 1000 k. Dór vándorlás-gyarmatosítás. Mükéné lerombolása, Görög felemelkedés.
i.e. 1030-Palesztina Egyistenhívő vallás (monoteizmus)
Saul (i.e. 1030/25-1010/5 k.) a zsidók első királya. Az északi törzsek élén
kísérletet tesz egy birodalom megteremtésére, de a filiszteusok legyőzik.
Dávid (1010/5-970 k.) zsidó király. Júda törzsének vezetésével egyesíti az
országot, és megszervezi a zsidó államot. Jeruzsálemet teszi vallási és
politikai központtá, és végső győzelmet arat a filiszteusokon.
Salamon (970-931) Dávid fia tovább erősíti a zsidó államot.
Felépítteti Jahve jeruzsálemi templomát, amit később leromboltak, de
Heródes a helyén újat épített, aminek csak egy része van meg az a siratófal,
a zsidók egyik legszentebb emlékhely. (Az emberek a mai napig is idejárnak
Istenük közben járását kérni)
Salamon halála után i.e. 931-ben kettészakad szakad Júdára és Izraelre.
i.e. 9. sz. Illés próféta fellép a föníciai befolyás és a Baal-kultusz terjedése ellen.
i.e. 721-ben Izraelt az asszírok (II. Sarrukín (Szargon) bekebelezik és
elpusztítják fővárosát, Szamariát. Majd Jeremiás próféta tevékenysége.
Nabukodonozor, babiloni király Jójáchin királyt sok előkelő alattvalójával,
akik között Ezékiel próféta is volt, i.e. 597 Babilóniába vitette.
Jojáchin utódja, Cidkijjá, nem okulva elődje sorsán, továbbra is Egyiptom
kegyét kereste és végül föl is lázadt Nabukodonozor ellen.
Ekkor Nabukodonozor elfoglalta Júdát majd
i.e. 587-ban Jeruzsálemet is elfoglalta. Jeruzsálemet és a templomot
fölégette, s a nép nagy részét Babilóniába telepítette át. (i.e. 586 – i.e. 538)
,,babiloni fogság" ) Jeremiás 70 évet jósolt, addigra épült fel az új templom.
i.e. 539 Az újbabilóniai birodalom bukása. i.e. 538-ban Kürosz (Cyrus) perzsa
uralkodó megengedi a zsidók visszatelepülését Palesztinába és a jeruzsálemi templom
újjáépítését. Több mint 40 000-en főleg a vallásosabbak tértek haza.
i.e. 1000 k Vaskor A vas feldolgozása és használatának elterjedése régen csak
ékszernek használták. Európában kb. i.e. 750-től
Magyarország szinte minden jelentősebb településén van öntőműhely.(bronz)
i.e. 814 Didó (Elisa) megalapítja Karthagót (Föníciai kereskedő várost),
Dido, Mutonnak a föníciai Türosz (Tirus) király leánya, Sikharbálnak
(Vergiliusnál Sichaeus) a királytestvérének neje, Pygmalion nőtestvére,
akivel az uralomban osztoznia
Sikharbál meggyilkolása után kincseire áhítozik, nagyszámú tirusi
kíséretében elmenekült és először Ciprusban kötött ki.
Innen eljutott Afrikába, a Nagy-Syrtis öböl mellékére, ahol a monda
szerint Jarbas királytól annyi földet vásárolt, amennyin egy bikabőr elfért.
A bikabőrt azonban oly vékony szálakra metszette, hogy vele tekintélyes
földséget keríthetett ki, amelyen aztán a Bozhra, Byrsa (bőr) nevű
fellegvárat építette (Verg. Aen. I. 338.).
Ezzel megvetette a később nagyhatalmú Karthágó alapját.
Forrás: Pallas Nagylexikon http://www.kislexikon.hu/dido_a.html
i.e. 776 Az első olimpiai győztes nevének a feljegyzése
Az olimpiákat Peleponnészoszon a görög Olümpiában rendezték 393-ig.
Mikor i.e. 776 júl.-ban Zeusz tiszteletére olimpiát rendeztek, ekkor jegyezték fel a győztesek nevét, mikor Koroibos nyert.
Ez lett később a görög időszámítás kezdete.
Az első játékot, amikor a győztes nevét ismerjük - i. e. 776-ban, az olympiai Zeusz-szentélyben tartották, és mindössze egyetlen számból állt: egy 192 méteres futóversenyből - stadionfutásból. Egy Koroibosz nevű futó győzött, így ő lett a történelem első olimpiai bajnoka.
Ettől fogva az olimpiai játékokat 1100 éven át négyévente rendszeresen megtartották, egy Zeusz tiszteletére rendezett, nagyszabású fesztivál részeként. Theodosius császár azonban 393-ban úgy döntött, hogy a játékok túlságosan pogány szelleműek, és megszakította az ősi hagyományt.
Az idők során egyre gyarapodott a sportágak száma, végül az 5 napig tartó játékok során 10 versenyszámban mérték össze tudásukat és erejüket az ifjak. Az olimpiai játékok rangja és hírneve szintén egyre nőtt, lassan háttérbe szorították az összes többi, más városokban rendezett versenyeket.
"Valamint a nappali égen nincs forróbb és fényesebb csillag a Napnál, azonképp nincs az olimpiai játékoknál nagyobb versengés" - írta Pindarosz görög költő az i. e. 5. században.
Már i. e. 1000 körül rendeztek játékokat, de i. e. 776-ból ismert az első lejegyzett eredmény, ezért ezt tartjuk az ókori olimpiák és a görög időszámítás kezdetének. Kezdetben a verseny egy napig tartott és egy versenyszámot rendeztek, a stadionfutást. I. e. 724-ben, a 14. játékokon megrendezték az első kettős stadionfutást (diaulosz, 384,54 méter, összevethető a mai 400 méteres síkfutással). Már a következő, 15. játékokon, i. e. 720-ban a hosszútávfutást (dolikhosz, ennek távja változó, először talán hét stadion volt) is felvették a versenyek közé. Ezek tehát valamennyien futószámok és egyelőre nem sok közük volt a görög sportélet teljességéhez, ahol mindenféle versenytípus jelen volt már a küzdősportoktól a lovas játékokig.
I. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékokon csatlakozott a programhoz az öttusa (pentathlon), ami stadionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert, az automatikusan megnyerte a versenyt.
I. e. 688-ban ezeket követte az ökölvívás (pügmé), ekkor lett két napossá a rendezvény. I. e. 680-ban a négyesfogat-hajtás (tethrippón). Ehhez a stadion mellett hippodromot is építettek. Harminckét évnek kellett eltelnie, mire a 33. játékokon a lovasversenyt is bevezették (hipposzkelétikón, amit tethripponnal, négy lovas szekérrel futottak). Ugyanekkor szerepelt először a pankráció, ami az ökölvívás és a birkózás nem éppen veszélytelen keveréke. I. e. 520-tól, utolsóként a legősibb sportágat, a fegyveres futást (hoplitodromosz) is felvették a versenyszámok közé.
Forrás: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=6550
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ol%C3%BCmpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok