Görög és Római Istenek
Görög istenek és római megfelelői
GÖRÖG - RÓMAI
Zeusz - Iuppiter (Jupiter) (Fő isten)
Kronosz és Rheia fia,
Héra - Juno
Zeusz felesége, a házasság védnöke
Aiolosz - Aedus
a szelek királya
Aphrodité - Venus
a szépség és a szerelem istennője
Apollón - Apollo
napisten, a jóslás és a költészet istene, Zeusz és Létó fia
Artemisz - Diana
a vadászat istennője Zeusz és Létó lánya, Apollón ikertestvére
Aszklépiosz - Aesculapius
a gyógyítás istene, Apollón fia
Árész – Mars,Quirinus
a háború istene
Diké - Iustitia (Justitia)
az igazság, igazságosság istenasszonya, a Hórák egyike, Zeusz és Themisz lánya
Dionüszosz- Bacchus
a szőlőtermelés, a bor, és a mámor istene, Zeusz és Személé fia
Déméter – Ceres/Terra
a földművelés istennője, Kronosz és Rheia lánya, Zeusz testvére
Drüaszok - Dryades
erdei nimfák
Eiréné - Pax
a béke istennője, a Hórák egyike
Erinnüszek- Furiák
átok, büntetés, bosszú istennői
Erisz - Discordia
a viszály istennője
Erósz - Amor/Cupido
Aphrodité fia, a szerelmi vágy istene
A mítosz szerint ő a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy halandó lányba, a csodaszép Pszichébe szeretett bele, és feleségül is vette
Élüszion - Elysium
a jók lakhelye a halottak országában (mennyország)
Éósz- Aurora
a hajnal istennője, Hüperión titán és Thea leánya.
Minden reggel ő vezeti fel testvérének, a napistennek Héliosz/Sol szekerét az égboltra. Másik testvére Szeléné. Nevének (görög eredetű) jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás
Sok helyen kezében kulcsokkal ábrázolják, melyek az ég kapuját nyitják
Gaia - Tellus
a Föld istennője, Uranosz felesége
Hádész - Plutó/Dis
az Alvilág istene
Kronosz és Rheia gyermeke, a hat olümposzi nagy közé tartozott, tehát Zeusz és Poszeidón testvére. Amikor a három testvér felosztotta egymás között a világot, Hadész kapta meg az alvilágot
Héphaisztosz - Vulcanus
a kovácsok istene, Zeusz és Héra fia
Hébé - Juventas
az ifjúság istennője; Zeusz és Héra lánya
Héliosz - Sol
a Nap istene
Hermész - Mercurius
az istenek hírnöke, a tolvajok és az ékesszólás istene, a túlvilágba vezeti a holtakat, Zeusz és Maia nimfa fia
Hesztia - Vesta
a házi tűzhely istennője, Kronosz és Rheia lánya
Hórák - Horae
az évszakok, a természet és a társadalom rendjének őrei, Zeusz és Themisz lánya
Hüpnosz Somnus
az álom megszemélyesítője, Nüx fia
Kerberosz - Cerberus
az Alvilág háromfejű kutyája
Khariszok- Gratiák (Gráciák)
a báj, kellem, jóság és a szépség, termékenység istennő, Aphrodité kísérői. A természet harmóniájának, az örökifjú lét megszemélyesítői.
Hárman voltak: a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó.
Kronosz - Saturnus
a tizenkét titán egyike, Uranosz és Gaia legfiatalabb fia, Zeusz apja
Mainaszok - Maenadok
Dionüszoszt kísérő bakkhánsnők
Moirák - Parcák
sorsistennők, Zeusz és Themisz lányai
Niké - Victoria
a győzelem istennője
Nüx - Nox
az Éjszaka istennője
Pallasz Athéné - Minerva
a tudományok, a mesterségek, a bölcsesség, az igazságos harc istennője, és a városok védnöke, Zeusz lánya.
Zeus fejéből pattant ki fényes fegyverzetben, magasra tartott dárdával.
Pán – Faunus/ Pupercus
kecskelábú, kecskeszarvú, pásztoristen, Hermész és egy nimfa fia, mezők, erdők, hegyek, nyájak istene
Pégaszosz - Pegasus
Bellerophontész szárnyas csodaparipája, aki forrást fakasztott a Helikonon
Perszephoné - Proserpina
az alvilág királynéja, Hádész felesége
Poszeidón - Neptunus
a tengerek legfőbb istene, Kronosz és Rheia fia
Rheia - Ops
Kronosz felesége, az istenek anyja
Szeléné - Luna
a Hold istennője, Héliosz nővére
Szibillák - Sibyllák
Apollón jósnői
Themisz- Justitia az Igazság jövőbelátó istennője
Themisz Uranosznak és Gaeának lánya. Az Olümposzon tanácsadó az igazság ügyeiben, Zeusszal együtt tartja fenn a rendet, a természetben és az emberi ügyekben. Jóslatokat is kértek tőle, Apollón Delphiben az ő örökébe lépett. Számos helyen tisztelték őt Hellaszban. A Mérleggel ábrázolták. A törvényes világrendnek a mitológiai megtestesítője.
Tükhé – Fortuna
a véletlen, a szerencse istennője. Juppiter lánya
Uranosz - Caelus
az ég istene, aki Khaosz után magához ragadta a világuralmat
Egyéb görög istenek és mitológiai dolgok:
Adónisz - Aphródité kedvese, ifjú vadász. A természet körforgásának (halálának, újjászületésének) istene. A férfiszépség megtestesítője.
Csodálatos szépsége miatt Aphrodité (a föníciai Astarté) beleszeretett a vadász és pásztor Adóniszba, és vele vadászgatott
Akherón - az Alvilág egyik folyója
Aidósz - a szemérmasséget és a becsületességet megszemélyesítő istennő
Aigisz - Zeusz pajzsa, amit az őt gyerekkorában tápláló kecske bőréből készíett
Aiglé - a Heszperiszek kertjét őrző nimfák egyike
Aineiasz/Aeneas - Aphrodité és Ankhiszász fia, trójai hős, Trója után Itáliában telepedett le
Akhelóosz - folyamisten
Akhilleusz - Peleusz és Thetisz fia, a trójai háború legnagyobb hőse
Amaltheia - kecske, aki Zeuszt táplálta
Amazonok - harcos asszonyok
Ambroszia - a menádok egyike
Ambrózia - az istenek étele, és illatszere, aki eszik belőle az Olymposzra mehet
Amphitrité - Poszeidon felesége
Ananké - Ő a végzet és az elkerülhetetlen sors istennője. A Moirák és Adraszteia anyja. Ez utóbbi a jutalmazás és a büntetés elosztója volt. Ananké két térde között orsó pörög, amelynek tengelye a világ tengelye, s a Moirák időnként segítenek pörgetni az orsót. A római mitológiában Necessitasként („szükség”) volt ismert.
Andromeda - PersZeusz felesége, halála után az égre helyezték, ő lett az Andromeda köd
Andraszteia - Zeusz dajkája, Nimfa. Kőrisnimfa nővérével, Amaltheiával együtt nevelte a gyermek Zeuszt.
A másik verzió szerint Adraszteia az emberek igazságtalanságát üldözte, és megbüntette a hazugokat. Ananké leányaként kapott egy állandó jelzőt is, amely szerint ő az, aki elől nem lehet megszökni.
Argosz - Gaia fia, ezerszemű szörny
Ariadné - Minósz lánya, a Thészeusznak adott fonál segítségével az kiszabadult a labirintusból.
Asztraia - Zeusz és Themisz leánya. Az igazságosság istennője
Até - Zeusz lánya. istennő, az ámítás és az elvakultság megtestesítője.
Atlasz - a titánok egyike, az eget tarja a vállán
Boreász - (j.észak) Az északi szél istene, Éósz és Asztraiosz fia. A szelek királyaként ismerték, aki főként az északi és északkeleti szeleken uralkodott. Trákiában lakott egy barlangban zsákjával, amelyben a szeleket féken tartotta. Rendkívül erős, izmos testalkata volt, és hátán, illetve bokáján szárnyak segítették Boreászt a szelekkel együtt szelni az eget. Két fia és két leánya született az athéni hercegnőtől, Óreithüiától. Ismert volt, hogy Boreásznak volt tizenkét gyönyörű kancája, amelyekkel olykor végigpásztázta a környéket. A szilaj paripák vadak voltak, de hatalmas robajukkal úgy söpörtek végig a szárazföldön, hogy nem taposták le a gabonát vagy bármi mást. Amikor Xerxész, perzsa király hadihajóival Athén városa ellen indult, a görög város lakói Boreászhoz imádkoztak, és áldozatokat ajánlottak neki. Így a dühös északi szelek elpusztították a perzsa sereget
Briaréósz - százkezű óriás
Danaidák - Danaosz ötven lánya, kik apjuk kedvére megölik férjüket, ezért az Alvilágban örökre vizet mernek egy lyukas hordóba
Daidalosz - szobrász, építész és feltaláló Ikarosz apja, akivel együtt repült
Damasztór - a Gigászok egyike
Dióné - Aphrodité anyja
Eileithüia - Zeusz és Hére leánya. A szülő asszonyokat, gyermekeket védő istennő.
Ekhión - a Gigászok egyike
Erebosz - Khaosz fia, az örök sötétség istene
Eumaiosz - OdüssZeusz hű kondása
Eunomia - a Hórák egyike, a törvények őre
Eurüdiké - Orpheusz felesége
Eurosz – A keleti szél istene. Éósz és Asztraiosz gyermeke. A másik három égtáj szeleinek testvére. Mint ahogyan bátyjainak, neki is volt szárny a hátán. Eurosz volt az a szél, aki meleget és esőt hozott keletről, ezért gyakran egy felhő volt az attribútuma, amelyből eső hullott alá. Rómában Vulturnus volt a megfelelője.
Európé - Ágénor föníciai király lánya, akit Zeusz bika képéban rabolt el
Ékhó - Nimfa, a visszhang megszemélyesítője
Élektra - Zeusz egyik kedvese
Gigászok - Gaia fiai, kígyólábú óriások
Griffek - kutyafejű, szárnyas szörnyek
Hárpiák - Thaumasz tengeristen és Élektra lányai, félig madár, félig nő szörnyek
Hekaté - egyik alvilági istenség. A varázslás, a sötétség és az éjszaka istennője, illetve az egyik holdistenség.
Ő uralkodik a kísértetek és az éjszakai jelenések fölött. A hármas keresztutaknál szokott éjfélkor megjelenni fekete kutyái kíséretében, és elviszi a számára ott elhelyezett ajándékot.
Helikón - Boiótiai hegy, a Múzsák lakóhelye
Heléné - Zeusz és Léda lánya, Menelaosz felesége, akit elrabolt Parisz, és emiatt kitört a Trójai háború
Heszperia - a Nyugat mesés országa
Heszperiszek - négy nimfa a Föld nyugati részén, az aranyalmák termelője
Heszperosz - az esthajnalcsillag, az esti csillag istene
Héraklész/Herkules - Zeusz főisten és Alkméné tirünszi királynő gyermeke. Apollón Püthia szavaival szólva azt mondta: „Menjen el mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz és szegődjön a szolgálatába, s ha elvégzi azt a 12 munkát, ami Eurüsztheusz határoz meg, akkor megtisztul a bűntől és elnyeri a halhatatlanságot.”
Héraklészt halotti máglyájáról egy felhő ragadta el, és az Olümposzra emelte az istenek közé. Így lett a félistenből halála után istenség, köszönhetően főként annak, hogy Zeusz legkedvesebb gyermeke volt. Héraklész istenként Hébét vette feleségül.
Magyar vonatkozások - A görög források szerint Héraklész a szkíták ősapja, Szkítia első benépesítője. A magyar hagyomány a magyarságot a szkíták és a hunok leszármazottjának tekinti. A szkítákat Mészáros Gyula a hattik leszármazottjának tartja, akik a napistent Estan néven (is) tisztelték. A hatti eredetű hettita hieroglif írás 20 jele egyeztethető a székely írás jeleivel. A szkíták szintén használták a székely írás jeleinek előképeit.
A történeti források megemlékeznek a honfoglalók Heraklész-tiszteletéről és Héraklészt ábrázoló bálványairól
Hippokréné - a forrás, melyet Pegaszosz fakasztott a patájával a Helikon csúcsán
Hüperénór - Kadmosz sárkányfogból kikelt óriásainak egyike
Hüperión - a tizenkét titán egyike, a Hold, a Nap, és a Hajnal apja
Iaszón - Aioszón fia, az Argonauták vezetője
Ida - Nimfa, Zeusz dajkája
Ikarosz - Daidalosz fia, az első ember, aki a repülés áldozata
Iokaszté - Laiosz, majd Oidipusz felesége
Inó - Dionüszosz nevelőanyja, Leukothea néven tengeri istennő
Io - Zeusz kedvese, akit Héra tehénné változtatott
Iphigeneia - Agamemnón és Klütaimnésztra lánya
Irisz - a szivárvány istennője, az istenek hírnöke
Kallisztó - Lükaón lánya, Zeusz medvévé változtatott kedvese
Kasszandra - Priamosz jós lánya
Kentaurok - félig ember, félig ló testű, Thesszália és Nyugat-Arkadia lakói
Képhiszosz - folyóisten, Narkisszosz apja
Khaosz Chaos az ősállapot, a világ keletkezésének kezdete
Kharübdisz - a hajósok réme, naponta háromszor beszívja és kiköpi a tengervizet
Khimaira - Oroszlán-, kecske-, és kígyótestű szörny
Khariszok Gráciák a kedvesség, a báj és a hála három istennője
Kirké - Héliosz napisten és Perszeisz leánya, híres varázslónő
Klóthó Clotho a Moirák egyike, aki a sors fonalát fonja
Kolkhisz - az aranygyapjút innen hozzák az Argonauták
Kübelé Cybele Kis-ázsiai istennő, akit a Rómaiak és a Görögök is tiszteltek
Küklopszok/Cyclopes - egyszemű óriások
Labürinthosz - Minosz palotájában lévő folyosórendszer, közepén a Minotaurusszal
Lamposz - Éósznak, hajnalpír istennőjének a lova
Léda - Zeusz kedvese, akit hattyú alakjában csábított
Létó/Latona - Zeusz kedvese, Apollón és Artemisz anyja
Léthé – Nimfa. Erisz egyik lánya. A feledés istennője. Hésziodosz az Istenek születése (Theogonia) című művének 'Viszály' fejezetében azt írja, hogy bár Léthé vízi nimfa, najád vagy (naiasz) volt, de nem az alvilági folyóban lakott, csupán a nevük azonos.
Léthé – Alvilági folyó, Hüpnosz az alvás és álom istene a Léthé vizébe mártott gallyal altatta el az embereket (nevéből ered számos nyelv "hipnotizálni" szava).
Platón az Állam című műve végén, „Er mítoszában” azt írja: „mindnyájan a Léthé lapályára vándoroltak, fojtogató, szörnyű forróságon át, mert nem volt ott semmi fa vagy növény, és este ott ütöttek tábort az Amelész (Gondtalan) folyó mellett, melynek vizét fazék nem fogja föl. Vizéből mindenkinek innia kellett bizonyos mennyiséget, ám kit esze nem tartóztatott meg, többet is ivott a kelleténél; és aki csak ivott belőle, elfelejtett mindent. Miután elszunnyadtak, és jött az éjfél, mennydörgött és remegett a föld, és most hirtelen ki ide, ki oda lebbent föl, mint a hullócsillag, hogy megszülessék
Dante Isteni színjátékában a Léthé és az Eunoé a Purgatórium folyói, a bűnök feledésének és a jócselekedetekre való emlékezés jelképei. (Purgatórium, XXVIII. 121–132)
Lükaón - Arkadia királya, akit Zeusz farkassá változtatott
Medusza - Porkhüsz tengeristen és felesége, Kétó szörny lányainak a Gorgóknak egyike
Menoitész - Hádész teheneinek pásztora
Médeia - Iaszón felesége, híres varázslónő
Métisz - Ókeanosz lánya, az ész istennője Zeusz első felesége
Mimasz - a Gigászok egyike
Mnémoszüné - titanisz, Uranosz és Gaia leánya, az emlékezés istennője, a múzsák anyja.
Mnémoszüné és Zeusz kilenc szerelmes éjszakát töltött együtt, melynek gyümölcseként az istennő „kilenc egyforma természetű lányt szült, akik csak az éneklésre gondoltak, semmi egyébre”. E lányok a múzsák, a művészetek megszemélyesítői. I. e. 4. századi daktilikus hexameterben íródott görög sírfeliratok alapján Mnémoszüné volt a neve Hadész egyik folyójának is, amely a Léthé párja volt az alvilágban. A holt lelkek azért ittak a Léthé vizéből, hogy amikor reinkarnálódnak, ne emlékezzenek korábbi életükre. Csak a beavatottak kiváltsága volt, hogy haláluk után a Léthé helyett a Mnémoszüné vizéből ihattak. Ez a forrás az emlékezet vizét csobogja.
Mónosz: A gáncsoskodás istene.
Morpheusz - Szárnyas isten, bárki alakját magára tudja ölteni, alvás közben jelenik meg az embereknek
Muszaiosz - Orpheusz fia, az őskor legendás énekese
Najádok - a vizek nimfái
Nektár - az istenek itala
Nemeszisz - Nüx lánya, minden bűnt megtorló istennő . Legfőképpen a hübriszt, vagyis a gőgös elbizakodottságot büntette.
Egyes mítoszok szerint Zeusz üldözte szerelmével, ami ellen Nemeszisz úgy védekezett, hogy különböző lényekké változott át. Amikor éppen liba alakját öltötte, Zeusz utolérte, hattyú képében egyesült vele, és így Nemeszisz hozta a világra azt a két tojást, amelyből Helené és Klütaimnésztra, illetve Kasztór és Polüdeikész keltek ki.
Nemesziszt Ókeanosz vagy Zeusz gyermekének is nevezik, de Hésziodosz szerint Erebosz és Nüx a szülei.
Az attikai Rhamnuszban volt a szentélye. Pauszaniasz leírása szerint az istennő szobrát Pheidiasz készítette. Nemeszis fején koszorú, bal kezében almafa ága, jobbjában áldozócsésze volt.
Nephelé - Felhőistennő.
Nesszosz - félig ember, félig ló: kentaur
Néreusz - öreg tengeristen
Nereidák/Néreiszek - Néreusz tengeristen, és Dórisz lányai, nimfák. Tengeri istennők. Ötvenen vannak.
Nimfák - a hegyek, vizek, fák tündérei, természetstennők
Notosz - A déli szél istene Éósz és Asztraiosz fia, Boreász, Eurosz, Zephírosz, és számos csillag testvére. Viharos, esőt hozó szél volt, aki a hajósokat különösen veszélyeztette, főleg akkor, ha összeütközött testvérével, Boreásszal. Szárnyakat viselt, mint testvérei és egy korsóból vizet kiöntő, szakállas emberként ábrázolták. Római megfelelője Auste
Oiagrosz - folyamisten
Ogügié - mesés sziget, Kalüpszó nimfa lakhelye
Orpheusz - Kalliopé a múzsa, és Apollón fia, legendás dalnok és lantjátékos. Őt tartották a líra feltalálójának vagy tökéletesítőjének. A zenéjével lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállította a folyókat. Héthúrú lantján állítólag olyan harmóniákat volt képes megszólaltani, amely megindította az alvilág őreit is. Értette a természet nyelvét, tudott beszélni az állatokkal. Úgy tartják, hogy ő tanította meg az emberiséget az orvoslásra, írásra és földművelésre.
Részt vett az argonauták útjában, mivel Kheirón kentaur megjósolta, hogy nélküle nem tudnak elhaladni a szirének mellett. Orpheusz zenéje ugyanis sokkal szebb volt, mint a szirének dala, így elterelte a hajósok figyelmét a szirének csábításáról.
Amikor Eurüdiké nevű kedvesét elvesztette, lement érte az alvilágba. Zenéjével meglágyította Hadész és Perszephoné szívét (ő volt az egyedüli, akinek ez sikerült), akik visszaengedték Eurüdikét a földi világba.
Ókeanosz - a földet körülfolyó nagy víz istene
Olümposz - az istenek lakhelye
Pallasz - a Gigászok egyike
Pandóra - Epimétheusz titán felesége Felnyitotta a szelencét, amely a bajt, és a szenvedést hozta a világra
Pelórosz - a Gigászok egyike
Peneiosz - Daphné apja, Folyamisten
Periphétész - vasfurkós útonálló, Thészeusz győzte le
Pénelopé - OdüssZeusz hűséges felesége
Philoktétész - Héraklész legjobb barátja, híres íjának öröklője
Phószphorosz Lucifer a hajnali csillag
Pitüokomptész - Fanyűvő, kegyetlen útonálló, Thészeusz győzte le
Plutosz - Déméter és Iaszión fia, a gazdagság istene.
Podagré - a hárpiák egyike, viharistennő
Priaposz - A természet nemzőerejének phallosz alakú istene
Prométheusz - Titán, aki az embereknek megszerezte a tüzet
Próteusz - tengeristen, alakváltoztató, és jövendőmondó képességgel bír
Pügmaioszok - mitikus törpe nép, évente a darvakkal háborúznak
Pügmalion - Küproszi király, akinek Aphrodité a szobrát életre keltette
Püthia - Apollón jövendómondó papnője Delphoiban
Püthón - a sárkány, melyet apollón legyőzött
Szatírok - Dionüszosz félig ember, félig kecske alakú kísérői
Szibülla - Apollón jós papnője
Szirének - Akhelóosz folyóisten lányai, asszonyfejű, madártestű szörnyek, akik a hajósokat az énekükkel bajba hívják
Sziszüphosz - Korinthosz alapítója, és első királya Zeusz azzal bűntette, hogy egy sziklát kellett egy hegyre felgurítani az örökkévalóságig
Szótér - Zeusz jelzője, jelentése megmentő
Szkülla - hatfejű emberevő szörny, a hajósok réme
Sztüx - az Alvilág szent folyója
Szphinx - asszonyfejű, oroszlántestű és madárszárnyú szörny Théba felé rejtvényt adott életre, halálra Végül Oidiposz megfejtette a feladványt
Theia - Hüperión felesége a Hajnal, a Nap, és a Hold anyja
Titánok - Uranosz és Gaia fiai és lányai. Első istennemzedék.
Tithónoszh - A fény istene
Tithónosz - trójai királyfi. Laomedón és Leukippé fiaként született. Éósz a hajnal istennőjének a sok szeretőjének egyike lett. A hajnal istennője elrabolta őt Trójából, s később Memnónt szülte neki. Éósz az istenektől elnyerte a férfi számára a halhatatlanságot, de örök fiatalságot elfelejtett kérni részére, így a férfi az évszázadok során egyre töpörödött és végül tücsök lett belőle
A földtörténeti tithon elnevezést Albert Oppel német paleontológus vezette be a szakirodalomba 1865-ben. A név Tithónoszra, Laomedón fiára utal. Tithónosz beleszeretett a hajnal görög istennőjébe, Éószba, akire a tithon név is utal, ugyanis ez a korszak a kréta hajnalánál található.
Tritón - Kisebb tengeristen, Poszeidón parancsainak kihírdetője
Tüphón - Gaia fia, százfejű tűzokádó óriás
Thürszosz - Dionüszosz híveinek szőlőindával és repkénnyel díszített botja
Udaiosz - Kadmosz sárkányfogból kikelt óriásainak egyike
Zephürosz - A nyugati szél istene, Éósz és Asztraiosz fia. Ő volt a szelek közül a legenyhébb, és a növények oltalmazójaként tisztelték, mivel csapadékot hozó isten volt. (A nyugati szél Itáliának a tavasz kezdetét jelentette, ellenben a görögöknek rendszerint vihart és esőt hozott.) Szárnyakat viselt, éppúgy, mint testvérei. Megjelenítésében fiatalként palástjából virágokat szór.
Khlorisztól született fia Karposz, aki Zeusz rendelkezése szerint a gyümölcsök istene lett. A Podarge nevű hárpia révén apja lett Akhilleusz két híres lovának, Xanthosnak és Baliosnak, és egy másik révén pedig Arionnak.
Múzsák
Zeusz lányai, akik a tudományokat képviselik
Klió - a történetírás múzsaja
Erato - a szellemi költészet múzsaja
Thalia - a komédia múzsaja
Urania - a csillagászat múzsaja
Euterpé - a lírai költészet múzsaja
Kalliopé - az epikus költészet múzsaja
Melpomené - a tragédia múzsaja
Polühümnia - a himnikus ének, és a kardal múzsaja
Terpszikhoré - a tánc múzsaja
Rómaiak:
Aequitas - a jogegyenlőség, méltányosság istennője, akit gyakran jelenítettek meg mérleget tartó nőalakként.
Bubona - a nyájak védnöke
Flora - a virágok és a virágzás védnöke
Lares - a házi tűzhely és a családi élet istene
Manes - az elhunytak szeretetének továbbéltetője
Mellonia - a méhesek védnöke
Nemestrinus - a ligetek védnöke
Pales - a legelők védnöke
Penates - a ház jólétének védője
Pomona - a gyümölcsfák védnöke
Silvanus - az erdő védelmezője
Terminus - a határok védnöke
Virtus - az erény védnöke