Jó, szép versek
Balogh József
Mit kívánok
Kívánok én hitet, kedvet,
szép szerelmet, hű türelmet,
utakhoz fényt, csodát, álmot,
békességes boldogságot,
magyar szót és égre kéket,
emberarcú emberséget,
verseket, célt, igazságot,
daltól derűs jobb világot,
bokrok mellé társnak fákat,
napfényt, amely el nem fárad,
tekintetet szembe nézve,
éjt meg nappalt soha félve,
kézfogásos tiszta csöndet,
és mosolyból minél többet!
Őri István
Szeretnék a boldogságról írni
Szeretnék a boldogságról írni
szeretnék többé sohasem sírni
szeretném a világba kiordítani:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!
szeretném a világba kiordítani:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!
Szeretnék a szerelemről írni
szeretnék boldogságtól sírni
szeretném a világba kiordítani:
Istenem! Ő itt van velem!
Látom Őt, nemcsak álmodom
a perceket már nem számolom
mert eljött, s többé nem megy el
ó, áldott élet
áldott szépség
áldott szerelem!
Szeretnék csak mindig Róla írni
tündérmesét, igaz történetet
szeretném a világba kiordítani:
Szeret, szeret, szeret!
S azt is, hogy én is szeretem
jobban, mint életem
s ez a szerelem végtelen
mert kettőnké - ugye, Kedvesem?
Szeretném elmondani
hogy szeme gyönyörű
s ajka édes
minden, mit mond és tesz
szivárvánnyal ékes
s csak, hogy láthatom
a Mennyország nekem
szeretném elmondani nektek
hogy végtelen szeretem!
Szeretném, ha mindez való lenne
szeretném, ha egyszer Ő üzenne:
Várlak, gyere, szeretlek én is!
szerettelek mindig
s szeretni foglak
a világ végezetéig!
Filep Imre: A Rózsához
Rózsa, Rózsa, vörös Rózsa,
Szívem pici biztatója,
Tavaszomnak elhozója,
Lelkem boldog altatója,
Bánatom elzavarója,
Rózsa, Rózsa, vörös Rózsa!
Rózsa, Rózsa, kedvesem,
Fény ragyog a szemeden,
Beszélsz hozzám kedvesen,
Táncol szavad lelkemen,
Boldogság ül szívemen,
Rózsa, Rózsa, kedvesem!
Rózsa, Rózsa, virágszál,
A válladra madár száll,
Gyönyörű szép kismadár,
Vidám dala felém száll,
Boldogságom Te vagy már,
Gyönyörű szép Rózsaszál.
Elsős leszek
Képzeljétek kicsik és nagyok,
holnaptól iskolás vagyok!
A táskámat vidáman viszem,
nincs boldogabb nálam senki sem.
Reggel az ágyból kipattanok,
még a nap is szebben ragyog.
Az ajtóban a tanító néni mosolyog,
Elhatározom, hogy sírni én nem fogok.
Kíváncsian várom mi történik máma,
remélem nem hiába jöttem iskolába!
Írni, olvasni egyszerre megtanulok,
így hát holnap otthon is mararadhatok.
De mi történt másnap reggel?
Anyukám reggel újból felkel,
S engem sem hagy lustálokodni,
Irány- mondja.mosakodni!
Igaz, olvasni nem tanultam meg,
s nem megy még az egyszeregy.
Vár a betűk világa, s a matematika,
így hát újra elindulok a suliba.
http://iroklub.napvilag.net/iras/31634
Petrik József: Itt a vakáció
Itt a vakáció!
Egy táska eladó!
Kinek tetszik- vigye el,
a szünetben úgysem kell.
Tíz hónapig cipeltem,
ideje már pihennem.
Hajrá, itt az alkalom,
akinek kell eladom.
Most, a vidám szünetben
csak tarisznya kell nekem,
könyvek helyett cseresznye
s vajas kenyér lesz benne.
Reggelenként megtömve
viszem ki a mezőre,
mire leszáll az este,
már csak morzsa lesz benne.
,,Véget ért az iskola!
Egy kis madár azt mondta,
Véget ért az iskola.
Tedd félre a táskádat,
vedd elő a labdádat!
Kerékpárra pattanjál,
minnél többet mozogjál!
Hűs habokban mártózzál,
Este viszont olvassál.
Szeptemberre meglátod,
várnak rád a barátok.
Frissen kezd az új évet,
és gyűjtsél sok jó jegyet."
Szalai Borbála: Daloló ábécé
Á – Ábécé a betűcsalád.
B – Bizony, jó, ha ismered!
C – Címet írni borítékra
Cs – Csakis betűkkel lehet.
D – Dallal köszöntsd az új napot!
E – Este szóljon altató!
É – Énekedben legyen öröm,
F – Fellegekig szárnyaló!
G – Gondolat van minden dalban,
Gy – Gyönyörűszép gondolat…
H – Hallgasd csak!... S hogy el ne feledd,
I – Irkába írd azokat!
J – Játék közben daloljatok
K – Körtáncot is járjatok,
L – Legyen öröm arcotokon
M – Mosoly űzzön bánatot…
N – Nap ragyog a kéklő égen
Ny – Nyarat áhít a világ
O – Ott az orgona tövében
Ö – Összesúg két kis virág,
P – Pipacs nyílik kint a réten,
R – Rigó zengi víg dalát,
S – Sás susog a tópartokon,
Sz – Szél borzolja űz haját.
T – Tilinkó szót hoz a szellő…
U – Ujjongnak az emberek.
Ú – Újra megjött, itt a szép nyár,
Ü – Ünnepeljünk gyerekek!
Ű – Űzzük el a bút a gondot,
V – Vigadjunk hát, cimborák!
Z – Zengje dalát a pacsirta,
Zs – Zsongjon-bongjon a világ!
Barabás Éva: Ujjaink
Nagyon ügyes mind az öt,
rajzol, ír vagy sálat köt.
Gépet kezel, házat épít,
Ruhát varr, vagy lakást szépít,
S jól megfér a másik öttel,
Gazdagodnak ötletekkel.
Külön-külön mit sem érnek,
Együtt tízen bölcs testvérek.
Összefognak, s amint látod,
gyarapítják a világot.
K. László Szilvia: Tarisznyába való vers
Lehet szegény, aki gazdag,
s lehet gazdag a szegény,
csak az fontos, milyen kincs ül
bent, a szíved rejtekén.
Ha megtanulsz mosolyogni,
észreveszed, ami szép,
rádöbbensz majd, amit te adsz,
mások azt nyújtják feléd.
Gyűjts magadnak igazgyöngyöt,
rakj el minden szép mesét,
ne hagyd, hogy a kedved rontsa
buta, bántó, rossz beszéd!
Ülj le néhány gondolattal,
hallgasd, hogyan hegedül,
mert ha veled van a fejed,
soha nem vagy egyedül!
Göbölös Hajnalka: Búcsú tanáromtól
Egy csokor rózsával köszöntelek téged,
Hogy erről a napról legyen szép emléked.
Mert e kis csokornak minden egyes szála
Egy-egy elsuhanó esztendő virága.
Az első rózsával azt kívánom néked,
Éltessen az Isten nagyon soká téged.
A második virág a szeretet szava,
Mert te voltál mindig a szeretet maga.
A jóság virága a harmadik rózsa,
Sok kedves gyermeked beszélhetne róla;
Kiket féltő gonddal vigyáztál, neveltél,
Kiket jó szíveddel oly nagyon szerettél.
Utolsónak marad szívemben a hála,
Az én köszönetem legszebbik virága.
Kis csokorba kötve átadom most néked,
Fogadd szeretettel, legyen ez emléked!
Lepke-lagzi
Cseng-bong az erdő,
nagy nap vagyon máma,
Lepke-kisasszony készül,
az esti lepke-lagzijára.
Gyülekezik a násznép,
hangos ma az erdő,
róka lesz a násznagy,
s vőfély, a kis szitakötő.
Pillangó- kisasszony
felöltözik szépen,
menyasszonyi csokrát
hozzák is már négyen.
Katica kötötte,
hófehér virágból,
Pettyet is rakott rá,
Finom cukorkából.
Lepkefi érkezik
s öleli a párját,
Pillangó-kisasszony
eldobja a csokrát.
Táncolnak reggelig,
ropják már a csárdást,
így ért aztán véget,
a lepke- dáridózás.
http://iroklub.napvilag.net/iras/28887
Zöld mezőben sétálgatva....
Zöld mezőben sétálgatva
gyönygyvirágot szedtem,
Hajamba e szép virágból
gyöngykoszorút kötöttem.
Gyöngykoszorút kötöttem,
Hajamba beletettem,
Napsugárban megfürödtem,
S lassan hazamentem.
Keresem a boldogságot,
s ha egyszer rátalálok,
elmesélem merre leled,
remélem te is megtalálod.
(G. Joó Katalin)
E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam,
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?
Itt a húsvét, eljött végre
A szép lányok örömére
Mert a lányok szép virágok
Illatos víz illik rájuk
Ne fuss hát el, szép virágom,
Locsolónak csók jár, három.
Kinyílott az aranyesô
Én voltam ma a legelsô,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szôke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!
Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál.